Horti Pál iparművész, belsőépítész tervezte a hall szecessziós enteriőrjét: a bútorzatot, a faburkolatot, a padlásról csiga segítségével leereszthető, hatalmas csillárt, a gyöngymozaikos tükröt. A négy karosszék, amely eredeti helyén, a hallban áll, ugyancsak az ő tervei szerint készült.
BRIT MŰVÉSZET
A szecesszió bölcsője az angol szigetvilágban ringott. William Morris Arts and Crafts mozgalma a 19. század második felében az ipari tömegtermeléssel szemben a kézművesség megújító erejében hitt. Vissza a régi mesterek szakértelméhez – hirdették a „Raffaello előtti” művészetet felelevenítő preraffaeliták. Hasonló elveket vallottak a középkori hagyományokat, a kézművesmunkát idealizáló mozgalom hívei is. Katona Klára grafikusművész a szoba szőnyegét a londoni Morris & Co. cég ún. Cherwell-mintával nyomott bársonyszövete; a tapétát századfordulós brit és amerikai ex librisek alapján tervezte.
OSZTRÁK MŰVÉSZET
Bécs stílusa az Osztrák-Magyar Monarchia távoli vidékeire is elhatolt. Hatása alól a magyar főváros sem vonhatta ki magát. A dualizmus időszakában különösen szoros volt a kapcsolat az osztrák és a magyar főváros között. Magyar művészek is állítottak ki a bécsi Secession-művészcsoport kiállításain. A bécsi építészek, pl. Otto Wagner hatása is hozzájárult ahhoz, hogy Budapest ma a szecessziós épületek gazdag, sokszínű „lelőhelye”. A Wiener Werkstätte alapítója, Josef Hoffman tervei szerint épült föl 1908-1909-ben Budán, a Trombitás úton Pikler Gyula egyetemi jogászprofesszor villája.
FRANCIA MŰVÉSZET
A francia art nouveau-t a Természet ihlette: érzéki, hajlékony, könnyed – mint egy virágszál. Két fő központja Párizs és Nancy. Az első a fény városa, a művészeti élet európai metropolisza, a második igazi hírnevét pár elkötelezett művésznek köszönhette. Az új, modern szecessziós stílus igazi beköszöntője a 20. századot bizakodással telve, reményteli izgalommal váró, egy új, jobbnak remélt korszakot a Béke (PAX) jelmondatával köszöntő, 1900. évi párizsi világkiállítás volt.
RÁTH GYÖRGY KÉPTÁRA
Ráth György (1828–1905), az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, kora kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. A képtár, a jelentős itáliai és németalföldi mesterek művei okán, egykor a gyűjtemény legvonzóbb s egyben a legértékesebb része volt, többek között Tiziano, Tintoretto illetve Rubens, Rembrandt követőinek, műhelyének alkotásaival. A Ráth-gyűjtemény festményei a Szépművészeti Múzeumba kerültek, egyes darabjai az intézmény állandó kiállításán láthatók. A Ráth-villa kiállításában látható legtöbb kép reprodukció.
SZECESSZIÓS EBÉDLŐ
A villa földszintjének hátsó traktusában, középen található a kerthez teraszajtóval kapcsolódó egykori nagyszalon vagy nagy fogadószoba. /Ráth Györgyék igazi ebédlője az emeleten volt./ A tágas helyiség ma egy fiktív szecessziós nagypolgári ebédlőt idéz föl. Az itt bemutatott műtárgyak egy kis része (tükrök, vázák) a villa eredeti berendezéséhez tartozott.
SZECESSZIÓS FOGADÓSZOBA
A villa földszintjének hátsó kertre néző, két díszes üvegablakkal ellátott helyisége egykor Ráth Györgyné kisszalonja (a kis fogadószoba) volt. Ma, eredeti funkciójától eltávolodva, egy fiktív századfordulós férfi fogadószobát – más néven úri szobát, dolgozószobát - idéz föl. Erre az itt kiállított műtárgyak – cigarettatárca, gyufatartó, kártyadoboz, stb. – is utalnak. A férfi foglalatosságok eszközei mellett a helyiség meghatározó témája: a női alak, különböző ábrázolásban és szerepben.
LÁTVÁNYTÁR
A szecesszió fantasztikusan könnyed formavilága, merész lendülete csak magas szintű technikai felkészültséggel, mesterségbeli tudással és innovatív ötletekkel valósulhatott meg. Technikai, technológiai szempontból az egyes műfajokon belül is hatalmas az art nouveau sokfélesége. A kerámiák és az üvegek felületén folyamatosan és nyugtalanul változnak a színek és a fények. A színek kavalkádja, a szivárványos hatás sok-sok kísérletnek és tudományos eredménynek köszönhető. A fémművességben, ahol már elfeledett anyagokkal és új ötvözetekkel egyaránt dolgoznak, lenyűgöző a technikák és a matériák kombinálása, az anyagok sokfélesége. A Látványtár a gyűjtemény szecessziós kerámiáiból, fém- és üvegtárgyaiból ad látványos válogatást.
A KELET VARÁZSA
Japán a nagy világkiállításoknak köszönhetően 1862-től már nemcsak egzotikum Európában, hanem kreatív inspiráló erő a képző- és iparművészetben egyaránt. A természet „sóhaja”, a lélek mindenütt jelen van e távoli szigetország tárgyaiban. Letisztult szépséget sugall a mindennapi tárgyak megformálásának művészi igényessége, funkció és forma egysége, az anyagok és mázak természetes színe.
RÁTH GYÖRGYÉK EBÉDLŐJE
A villa emeletén, a konyha szomszédságában volt Ráth Györgyék ebédlője, amely ma is eredeti állapotában látható. Az ebédlő berendezését meghatározza a körbefutó, bőrbetétekkel díszített faburkolat, melybe belekomponáltak egy 1670-es évszámot viselő német szekrényt és egy angol lábasórát. Érdekesség, hogy a faburkolat mögött, a bal oldalon rejtett kis zug található.
A MAGYAR ÚT
A magyar út - nem magyaros, nem magyarkodó, egyszerűen magyar. A tiszta forrást jelenti, a népművészetet, főként Erdély örökségét, melynek emblematikus emlékei a fiatornyos templomok, a faragott fejfák.
MARÓTI
Sokoldalú képzésének köszönhetően Maróti (Rintel) Géza (1875-1941) életműve színes és sokrétű: szobrászi, építészeti és iparművészeti alkotásokból áll. Összművészeti törekvései egész életét végigkísérték. Díszítőszobrászi tevékenysége mellett kiállításrendezői-belsőépítészi munkája emeli ki kortársai közül, az Iparművészeti Társulat kiállításaitól kezdve a nagy nemzetközi tárlatokig minden szinten kipróbálhatta magát.
